Beutazás, Munkavállalás

2015.11.22 15:32
 

 

 

Az Európai Unióhoz való csatlakozással megszűnt a németországi vízumkényszer. A magyar állampolgárok személyi igazolványukkal utazhatnak a Német Szövetségi Köztársaságba, útlevélre nincs szükség. A német idegenrendészeti törvény értelmében az EU tagországok állampolgárainak nem szükséges tartózkodási engedélyt kérniük Németországban. Az EU-polgárok – csakúgy, mint a németek – azon szövetségi tartomány lakcím-bejelentési előírásainak megfelelően jelentkeznek az adott lakcímbejelentő hatóságnál (Rathaus), amely tartományban lakást találtak. Az országban történő huzamos tartózkodásra, letelepedésre az jogosult, aki elegendő forrással rendelkezik ahhoz, hogy tartózkodása ne jelentsen indokolatlan terhet Németország szociális ellátórendszerére, és külön jogszabályban meghatározottak szerint biztosítási jogviszony keretében jogosult az egészségbiztosítási szolgáltatások igénybevételére, vagy azok fedezetéről maga gondoskodik. (A korábban, Németországban kiadott korlátlan tartózkodási igazolás – Freizügigkeitsbescheinigung – törvényi változás következtében 2013. január 23-án megszűnt.)

 

MUNKAVÁLLALÁS, ÁLLÁSKERESÉS

 

Németország 2011. május 1-jén megnyitotta munkaerőpiacát az EU-hoz 2004-ben csatlakozott országok állampolgárai előtt. A németországi munkavállaláshoz a továbbiakban nem szükséges munkavállalási engedély. Németországban nincs törvény által garantált minimálbér, azonban egyes ágazatokban (pl. nyers építőipar, villanyszerelés, épülettakarítás stb.) a német jogszabályok kötelező minimális órabért állapíthatnak meg. A munkáltatók rendszerint a munkáltatói és munkavállalói szervezetek által közösen megállapított bértarifa-szerződések szerinti foglalkoztatási feltételeket (órabér, pótlékok, szabadnapok száma, egyéb juttatások) kötelesek alkalmazni. A munkaviszony megszűnése esetén a munkáltató igazolást ad a foglalkoztatás időtartamáról, a fizetett munkabérről és a munkaviszony megszűnésének okáról. A kiadott adatlapon a befizetett adók és tb-járulékok is szerepelnek. Álláskeresés céljából érdemes tanulmányozni álláskereséssel foglalkozó internetes oldalakat és álláshirdetéseket tartalmazó újságokat. A legnagyobb, állásajánlatokat tartalmazó adatbázissal a német munkaügyi szervezet rendelkezik, a munkáltatók által bejelentett állások a szervezet portálján (www.arbeitsagentur.de) megtalálhatók, de a munkaügyi szervezet tartományi munkatársai mellett a ZAV (Zentrale Auslands- und Fachvermittlung) is az érdeklődők rendelkezésére áll. A különböző napilapokban is lehet állások után böngészni, a legfontosabbak (Die Welt, Süddeutsche Zeitung, Frankfurter Allgemeine Zeitung) mellett a Handelsblatt is alkalmas eszköze az álláskeresésnek, illetve a VDI-Nachrichten, a Computerwoche, valamint a Markt und Technik című szaklapok kínálnak állásokat. Az állásközvetítő ügynökségek szinte minden ágazatban közvetítenek munkavállalókat, illetve biztosítják ügyfeleiknek a kívánt szolgáltatásokat. Szolgáltatásaik az álláskeresők számára a legtöbb esetben ingyenesek, a pályázati dokumentumok összeállításához kapcsolódó tanácsadás azonban rendszerint térítésköteles.

 

TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS

 

A munkába állást követően a munkáltató köteles a munkavállalót a társadalombiztosítási intézményekhez bejelenteni. A munkavállaló regisztrációs számot kap, amely alapján a társadalombiztosító nyilvántartja a biztosítási időszakokat és a fizetéseket. A társadalombiztosítási járulék munkavállalót terhelő részét annak bruttó béréből visszatartják,és a munkaadó által fizetett járulékkal együtt továbbítják a biztosítóhoz. Munkavállalónak a következő társadalombiztosítási járulékokat kell befizetnie: egészségbiztosítás, munkanélküli biztosítás, nyugdíjbiztosítás és ápolásbiztosítás. Az egészségbiztosítási járulékot kivéve a járulékok fele a munkavállalót, a másik fele pedig a munkaadót terheli. A munkavállalók különböző kötelező betegbiztosítók közül választhatnak. A munkavállalót a munkaadó jelenti be az általa választott kötelező betegbiztosítóhoz. Az egészségbiztosítási járulék 2011. január 1-jétől egységesen minden kötelező betegbiztosítónál 15,5%. Németországban a nyugdíjkorhatárt 2012-től fokozatosan emelik fel 67 évre. Az 1964-ben illetve később születettek nyugdíjkorhatára 67 év. A korábban születettek nyugdíjkorhatára fokozatosan nő 1 hónappal. (Így pl. aki 1947-ben született, annak a nyugdíjkorhatára 65 év és 1 hónap, aki 1959-ben született, annak 66 év és 2 hónap stb.). Az EU/EGT állampolgárok bármely tagállamban jogosultak a munkaerő-piaci szolgáltatások igénybevételére. A munkaviszony megszűnése esetén ajánlatos felkeresni a helyi munkaügyi hivatalt, és kérni a munkaviszony igazolását a PDU1 nyomtatványon, valamint érdeklődni a munkanélküli ellátás igénybevételének lehetőségéről. Munkanélküli ellátásra Németországban az jogosult, aki a munkanélkülivé válást megelőző két évben legalább 12 hónap biztosított munkaviszonnyal rendelkezik. A Németországban történt munkavállalás és tartózkodás tényét igazolni kell. Amennyiben valaki nem rendelkezik a szükséges biztosítási idővel, úgy – bizonyos feltételek mellett – a más tagállamokban szerzett biztosítási jogviszonyai is beszámításra kerülhetnek. A német előírások alapján határozott idejű munkaviszony esetén a munkavállaló 3 hónappal a munkaviszony lejárata (utolsó napja) előtt köteles a német munkaügyi központnál (Agentur für Arbeit) munkakeresőként bejelentkezni. Így biztosított a munkaközvetítésre, illetve a munkanélküli ellátásra való jogosultsága. Ha valakinek határozatlan idejű munkaviszonyát mondják fel és a munkaviszony utolsó napja előtt kevesebb, mint 3 hónap van, akkor a felmondás tudomásul vételét követő 3 napon belül kell munkakeresőként bejelentkeznie. Az uniós országokból érkező turisták sürgősségi egészségügyi ellátásra való jogosultságát az EU egyes tagállamaiban az Európai Egészségbiztosítási Kártya (EU Kártya) biztosítja. Az EU Kártyát a magyarországi lakóhely szerint illetékes regionális egészségbiztosítási pénztár állítja ki, érvényességi ideje 3 év.

EU/EGT tagállam állampolgárai, ha Németországban dolgoznak (német munkaviszonyban állnak) vagy laknak, akkor jogosultak családi pótlékra. Azok a külföldi állampolgárok, akiket munkaadójuk átmeneti szolgálatteljesítés céljából Németországba küldött, nem részesülhetnek családi pótlékban. Családi pótlék igényelhető azok után a gyermekek után, akik Németországban vagy egy EU/EGT-tagállamban laknak vagy általában ott tartózkodnak. Egy és ugyanazon gyermek után mindig csak egy személy kaphat családi pótlékot. A családi pótlék iránti igényt a területileg illetékes úgynevezett Familienkasse-nél kell benyújtani.

 

ADÓZÁS

 

Németországban azok a munkavállalók, akik még nem rendelkeznek adóazonosítási számmal (Steuerindentifikaitionsnummer) lakcímbejelentéskor a lakcímbejelentő hatóságnál (Rathaus / Stadthaus / Einwohnermeldeamt) tudják azt megigényelni. Az adóazonosítási számot a bejelentkezést követő 4-6 héten belül postázzák ki. 2013-ban ezzel az adóazonosító számmal kell a lakóhely szerint illetékes adóhivatalnál kikérni az ún. igazolást a 2013-as adólevonáshoz (Antrag auf Ausstellung einer Bescheinigung für den Lohnsteuerabzug 2013), melyet a munkaadónak kell átadni. A 2014. évtől már csak az adóazonosító számot kell megadni a munkaadónak, nem kell már az adóhivatalhoz menni igazolásért. A munkáltató által a fizetésből levont személyi jövedelemadó összege a munkavállaló személyi jövedelemadójának előlegét képezi. Az adózásra kötelezettek körét az adózásról szóló törvény határozza meg (§149 Abgabe der Steuererklärungen). Nem minden munkavállalót érint adóbevallási kötelezettség. A személyi jövedelemadózásról (Einkommensteurgesetz) szóló törvény szabályozza, hogy a munkavállalók milyen esetben kötelezettek adóbevallás benyújtására. Erről a lakóhely szerint illetékes adóhivatal vagy adótanácsadó is tud felvilágosítással szolgálni. Az adóév január 1-jétől december 31-ig tart. Németországban progresszív adózási rendszer van érvényben. Ennek lényege, hogy a magasabb jövedelemmel rendelkezők magasabb adót fizetnek. Az adózás mértéke attól is függ, hogy az adóalany melyik adókategóriába tartozik. Az adókategóriák (Németországban 6 adókategória létezik) figyelembe veszik az adóalany családi állapotát és más tényezőket is. A teljes levonások a fizetés kb. 35-40 %-át teszik ki. Németország és Magyarország között egyezmény (1979. évi 27. törvényerejű rendelet) van érvényben a kettős adóztatás elkerüléséről, amely  alapján a megszerzett  jövedelem  csak az  egyik tagállamban adózik. A munkavégzés helye szerinti tagállamban adózik a nem önálló munkáért kapott fizetés vagy más hasonló térítés. 

 

A munkaadó a munkába álláskor köteles bejelenteni az új munkavállalót az illetékes szerveknél. Ehhez szükséges, hogy a munkavállaló az adott hónap közepéig bemutassa a munkaadónak a lakcímbejelentő dokumentumot, igazolást az adóazonosító számot, egy német bankszámlaszámot, valamint a betegbiztosítási tagságról és szociális igazolványról (ún. Sozialversicherungsausweis) szóló igazolást (kb. 8 hét múlva küldik postán, így érdemes a biztosító cégtől faxon előzetes igazolást kérni a tagságról). Előfordulhat, hogy a felsoroltak hiányában a munkaadó az első hónap végén nem tudja kifizetni a munkavállalónak járó bért.

 

OKTATÁS

 

A németországi szülők gyermekük beiskolázása előtt bölcsődei, illetve óvodai elhelyezést is igényelhetnek. Ezek azonban államilag nem támogatottak, mivel igénybevételük nem kötelező. Németországban a teljes oktatási rendszer állami felügyelet alatt áll, az oktatás azonban a tartományok hatáskörébe tartozik. A kötelező iskolai oktatás – tartománytól függően 10–12 évig – a 6. életévtől a gyermek 18. életévéig tart. Az iskolakötelezettség teljesítéséhez a diákok 9 (néhol 10) évig nappali tagozaton tanulnak, majd – eredménytől függően – további tanulmányok vagy részidős szakmai képzés következik. Németországban az oktatás ingyenes, és az iskolai tankönyvekhez is ingyen juthatnak a tanulók, bár esetenként ez utóbbihoz a szülőknek is hozzá kell járulniuk. Az iskolák mindenhol – néhány vallási felekezet kivételével – koedukált rendszerűek. Németországban számos helyen lehet idegen nyelvet tanulni, a tanfolyamok azonban kevés kivétellel térítéskötelesek.

 

VÉGZETTSÉGEK ELISMERÉSE

 

A közösségi szabályok szerint a tagországoknak a saját állami képesítéssel egyenértékűnek kell elismerniük a másik tagországban szerzett képesítést. Az orvos, fogorvos, állatorvos, ápolónő, gyógyszerész, szülésznő és építész, valamint az ügyvédi szakma esetén az elismerés kötelező. A többi „szabályozott szakma” esetében alapvető elv, hogy ha egy állampolgár az egyik EU- tagállamban megszerezte szakmai címét, akkor bármely más tagállamban is gyakorolhatja szakmáját. Nem „szabályozott szakma” esetében a diploma elismerése honosítási eljárásban a tagállamok belső jogszabályai alapján történik. A végzettségek elismerésével kapcsolatban az európai uniós ENIC/NARIC hálózat nemzeti központjai adnak naprakész tájékoztatást. A nemzeti központok elérhetősége megtalálható a www.enic-naric.net honlapon. (Magyarországon: Magyar Ekvivalencia és Információs Központ: www.ekvivalencia.hu). További információkat és tanácsadóhelyeket a külföldi végzettségek németországi elismertetésével kapcsolatosan a www.anerkennung-in-deutschland.de oldalon talál.

 

SZÁLLÁS

 

Lakáshirdetések a hírlapok és újságok megfelelő rovataiban (Vermietungen / Hauskaufen / Immobilien), illetve bankoknál, biztosítóknál, valamint ingatlanközvetítőknél találhatók. Emellett léteznek olyan bérlakásokkal foglalkozó központok is, amelyek rövidebb időszakra közvetítenek ki szobákat, lakásokat. A legtöbb kiadó lakás nem bútorozott. Az esetleges mellékköltségeket a megállapított lakbérhez hozzá kell számítani. A lakbér mértéke erősen függ a tartománytól, illetve a helységtől, de a fizetendő összeget a lakás állapota is nagyban befolyásolja. Fontos tudni, hogy a közvetítő cégek jutalékot számolnak fel a bérlők felé, melynek összege általában 1-3 havi bérleti díjnak felel meg. Általános szabály továbbá, hogy a bérlő kauciót fizet (1-3 havi bérleti díjnak megfelelő összeg), illetve, hogy a kiköltözést 3 hónappal korábban jelezni kell a bérbeadó felé.

 

BANKSZÁMLA

 

Bankszámlanyitáshoz személyazonosságot igazoló dokumentum, lakcímbejelentő adatlap, valamint munkáltatói igazolás szükséges. Érdemes lakossági folyószámlát (Girokonto) választani, amelynél a bank az alapszolgáltatásokat (fizetés, készpénzfelvétel, átutalás) számlanyitási költség nélkül, ingyenesen vagy nagyon alacsony díj ellenében biztosítja (3-5 EUR/hó).

 

 

HASZNOS INTERNETCÍMEK, ELÉRHETŐSÉGEK

 

Német munkaügyi szervezet:  www.arbeitsagentur.de

Belügyminisztérium: www.bmi.bund.de

Társadalombiztosítás: www.deutsche-sozialversicherung.de

Oktatás: www.bmbf.de

Diplomák, végzettségek elismerése: www.enic-naric.net

 

Magyarország Nagykövetsége a Német Szövetségi Köztársaságban

Unter den Linden 76.

10117 Berlin

Tel.: +49 30 203 100

Fax: +49 30 229 13 14

E-mail:  info@ungarische-botschaft.de 

 

A Német Szövetségi Köztársaság Nagykövetsége Magyarországon

1014 Budapest, Úri utca 64–66.

Tel.: +36 1 488 3500

E-mail: info@deutschebotschaft.hu

Web: www.budapest-diplo.de