Családi ellátás

2015.10.19 11:35

 

A 883/04/EK rendelet alapelvei kimondják, hogy az uniós polgárok az egyes országok szociális biztonsági rendszereiben azonos elbírálás alá esnek (egyenlő bánásmód elve ). Megszerezett  jogosultságaikat  (bizonyos korlátozásokkal) megtarthatják más tagállamba  költözés esetén is (exportálhatóság elve). Abban az esetben, ha egy tagállam valamely ellátásra való jogosultság megszerzését meghatározott szolgálati, biztosítási, tartózkodási idő meglétéhez  köti, az adott ország illetékes hatóságának figyelembe kell vennie a másik tagállamokban megszerzett ilyen időszakokat is.

 

A több tagállamot érintő családtámogatási  ügyekben, amikor arról döntenek, hogy melyik országból jogosult elsődlegesen juttatásra  az igénylő (mindig az egész családot vizsgálják) döntésnél figyelembe veszik azt is, hogy az igénylő házastársa /élettársa melyik tagállamban dolgozik (hol rendelkezik biztosítási jogviszonnyal) és azt is, hogy a család hol él, illetve az igénylő melyik tagállamban volt utoljára biztosított.

 

A legfontosabb alapelv az egy jogrendszer alkalmazásának elve, melynek értelmében egy uniós  polgárra, csak egy tagállam jogszabályai alkalmazható. Ez alapesetben a munkavégzés tagállamé. További fontos alapelve a rendeletnek a családi ellátások szempontjából az ellátások halmozódásának tilalma, e-szerint, egy család kizáróan egy tagállamból részesülhet teljes összegű azonos típusú családi ellátásban.

 

             

 

Az  ún. elsőbbségi szabályok alkalmazását, rendelet írja elő. Az  elsőbbségi sorrend értelmében, az a tagállam illetékes, ahol munkavállaló vagy önálló vállalkozó a tevékenységét végzi, ezt követi a nyugdíj folyósításán alapuló jogosultságok, végül a lakóhely alapján szerzett jogok.

 

Elsődleges joghatósággal rendelkezik ellátások folyósítása tekintetében, az az ország, amelyben valamelyik szülő munkát végez. Abban az esetben, ha a szülők különböző tagállamokban rendelkeznek munkaviszonnyal, az elsődlegesen folyósító tagállamot a gyermek(ek) lakóhelye jelöli ki, amennyiben valamelyik szülő abban a tagállamban dolgozik. Ilyen helyzetben a másik tagállamban az ellátások folyósítását felfüggesztik, ugyanakkor a jogosultság nem szűnik meg, azonban ha az adott tagállamban az ellátás összege magasabb, mint az illetékesként megjelölt tagállamban, akkor az ország különbözet fizetésére köteles. Azt, hogy mely államból részesül egy család ellátásban, közigazgatási eljárás keretében kerül meghatározásra valamint az uniós rendeletek szabályozzák, nem egy szabadon választási lehetőség.

 

Az elsődleges állam szerint az alkalmazandó jogszabályok alapján, a folyósított ellátás összege alacsonyabb a másik érintett államban adható ellátások összegénél, a két állam ellátásainak különbsége erejéig ezen utóbbi állam hatósága a különbözet fizeti. Amennyiben valaki több állam jogszabályai alapján is jogosult családi ellátásra, családjának az érintett államok  jogszabályai által előírt  ellátási összegek  közül a  magasabbat  kell megkapnia, azonban azt  külön kérelmeznie kell.

 

Munkanélküli ellátásra jogosult valamely uniós állam jogszabályai alapján, akkor jogosult családi ellátásra is,önmaguk,valamint azon családtagjai után,akiknek a lakóhelye más tagállam területén található.Nyugdíjas általában attól az államtól részesülhet családi ellátásban,amelyik számára a nyugdíját folyósítja.