..akinek hat hónap alatt nem sikerül állást találnia

2014.08.13 08:00

A német kormány hamarosan dönt  a bevándorlási szabályok szigorításáról. A munkakeresés céljából az uniós társállamokból érkező bevándorlók legfeljebb fél évig maradhatnának Németországban munka nélkül, és akinek hat hónap alatt nem sikerül állást találnia, annak el kellene hagynia az országot.

Németországban elkészültek az uniós társállamokból érkező munkavállalókra vonatkozó szabályok szigorítását célzó javaslatok, és a kormány még augusztusban elindítja a reformokat – írta kedden aFrankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ). A lap szerint a kormány augusztus 27-én megtárgyalja és elfogadja a bevándorlásnak a szociális ellátórendszerre gyakorolt hatását vizsgáló tárcaközi bizottság jelentését, amely több törvénymódosítást irányoz elő.

A legfontosabb ezek között a javaslatok között, hogy a munkakeresés céljából az uniós társállamokból érkező bevándorlók legfeljebb fél évig maradhatnának Németországban munka nélkül, és akinek hat hónap alatt nem sikerül állást találnia, annak el kellene hagynia az országot. A hatóságok továbbá akár öt évre kitilthatják Németországból mindazokat az uniós bevándorlókat, akik jogsértő módon – csalással, adatok, dokumentumok hamisításával – férnek hozzá a szociális ellátórendszer juttatásaihoz, például munkanélküli támogatáshoz vagy családi pótlékhoz.

Jelenleg nincs időbeli korlátja a németországi tartózkodásnak, kitiltani pedig csak külön eljárás révén lehet uniós állampolgárokat, és kizárólag a közrend, a közbiztonság vagy a közegészségügy veszélyeztetése miatt. A szigorítást az indokolja, hogy egyre több önkormányzatnak okoz gondot külföldi uniós állampolgárok ellátása, akiknek a képzettség vagy a nyelvtudás hiányossága miatt nincs esélyük az elhelyezkedésre, és szociális támogatást kérnek.

A tárcaközi bizottság szerint külön fel kell lépni a családi pótlék jogtalan megszerzésére irányuló kísérletekkel szemben. A testület javaslata szerint az uniós külföldiek körében a kérelmező szülők vagy gondviselők, valamint a gyerek adószámát is csatolni kell a kérelemhez. A bizottság az önkormányzatok terheinek csökkentésére is tett számos javaslatot, egyebek között azt, hogy növeljék 25 millió euróval a szövetségi kormány hozzájárulását a munkanélküli ellátás leggyakoribb formája, az úgynevezett Hartz IV típusú segély finanszírozásában – írta a FAZ.

Egy másik keddi beszámoló, a Bild című lap jelentése szerint az EU-hoz 2004 óta csatlakozott 10 országból és az euróövezet 4 válsággal küzdő déli tagállamából (Görögország, Olaszország, Spanyolország, Portugália) érkező bevándorlók körében átlépte a 300 ezret a Hartz IV támogatásban részesülők száma. A legtöbben, mintegy 80 ezren lengyel állampolgárok, a második helyen az olasz segélyezettek állnak 66 ezer fővel, a harmadik Görögország 44 ezer fővel.

A 80 milliós Németországban 2013 végén 3,1 millió volt az uniós társállamokból származó bevándorlók száma (mind a 27 országot együttvéve), ami 10,6 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest. A leggyorsabban a román és a bolgár állampolgárok száma nőtt tavaly, az végén 414 ezren voltak, ami 27,9 százalékos növekedés éves szinten.

Németországban Nagy-Britanniához hasonlóan a román és bolgár állampolgárok munkavállalási korlátozásainak január 1-jei megszűnése nyomán indult diskurzus a szociális turizmusról. A kisebbik konzervatív kormánypárt, a CSU szigorú fellépést sürgetett a szociális juttatásokkal visszaélő bevándorlók ellen. "Aki csal, az repül" – hangoztatják a CSU képviselői. 

A bajor konzervatívokat ezért a megfogalmazásért populizmussal és szélsőjobboldali uszítással is megvádolták az ellenzéki pártok és koalíciós partnerük, a szociáldemokraták (SPD). Ugyanakkor a CDU/CSU konzervatív pártszövetség és az SPD koalíciós szerződésében szerepel, hogy az uniós társállamokból érkező munkavállalókkal kapcsolatban fel kell lépni a szociális támogatások jogtalan igénybevétele ellen.

Forrás: MTI